Báró Nopcsa Ferenc kalandos élete

Részlet a könyvből:
"Nagy könyvtárszobába vezettek. A falakat mennyezetig érő könyvespolcok takarták, zsúfolva könyvekkel. Vénhedt foliánsok bőrkötésén századok kopott aranyának rozsdája vöröslött. Az egyik sarokban titokzatos szobor állott, életnagyságú márvány torzó, letakart női fej. Az örök ismeretlen képmása. Évszázadok óta nézi a világot márvány fátyla mögül. Vagyont ígértek már érte, de gazdája a nehéz esztendők gondjában sem tudott megválni tőle.
A szoba közepén széles nyugvóágyon pihent báró Nopcsa Ferenc. Súlyos betegség gáncsolta ágyba. Lassan lábadozott. Csupasz mellén, sovány arcán és fekvéstől kúszált, őszülő üstökén vidám tavaszi napfény hancúrozott. Jókedvű mosolygással nyujtotta a kezét."