A mesés sivóhomok

A szerző önmaga is megfogalmazza, hogy a mesés sívóhomok szülőföldje, amelyhez "a gyermekévek ezer szállal" kötik; munkájában gyermekkora emlékeit írja le gyermekeknek, a gyermeki kíváncsiságot felkeltő mesés nyelvezettel.
A Kiskunság, ami mások szemében csak sivár futóhomok, s buckás, itt-ott szikes puszta, a szerzőnek a legszebb táj. Emlékezetében, írásában megelevenedik a pusztai hajnal, életre kelnek a fák, s mondja meséjét a nádas, a kevély szél. Találkoznak az olvasók a táj pásztoraival, bőgatyás paraszt embereivel, a valamikori faluval.