Az ősök nagy csarnoka III.

PERT EM HERU AZ EGYIPTOMI HALOTTAK KÖNYVE (Tanulmány)
Az őskori könyv, mint a hindu Véda és Manu, a héber Hénoch, az egyiptomi Hermész Triszmegisztosz vagy a kínai Ji king aránylag kései kéziratban maradt ránk. Többek véleménye szerint azonban e művek sok ezer évesek, még az özönvíz előtt élt emberiség hagyatékai. A kézirat korából ugyanis a mű keletkezésének idejére következtetni nem lehet. A könyvek valódi kora felett állandó vita folyik. A Pert em heru régisége kétségbevonhatatlan. Miért? Mert a könyv egyes fejezetei egyszersmind az emberiség legrégibb kéziratai. A szöveget több ezer éves egyiptomi sírokban találták, és van részlet, amely minden valószínűség szerint a Kr. e. ötödik évezredből való. Egészen természetes, hogy a könyv szót nem szabad szó szerint venni. Egyiptomban kőtáblára, falra, pergamenre, papirusztekercsre írtak és festettek. A Pert em heru olyan gyűjtőszint, amely alatt a sírokban fölfedezett, a halottakra, az elköltözésre, a túlvilági vándorlásra vonatkozó szövegeket gyűjtötték egybe. Az iratok többsége négy kriptából került elő. A legfontosabbat Ani jegyző sírjában találták.