Az elmerült sziget

Czigány Györgynek (1931-2026) dedikált példány.

„Az egykori vértanú ősz évtizedek alatt sem halványuló emlékének – a kötet verseit átszövő – felemelő atmoszférája és délibábok hamis csillogású világának kereszttüzében áll az igazat rendíthetetlen hittel és eltökéltséggel őrző, a maszkokat letépni akaró, az igaz hazát kereső, megcsalatott egykori kis kamasz, aki közben jelentős költővé érett. És akinek a szavára nagyon oda kell figyelni. Mert a múló, törpe jelen és a maradandót jelentő, végtelen lét díszletei mögé néz, sőt, meg tudja 'érinteni a dolgok arcát' is; nem csak a reményekkel teli, boldog múltba képes vissza- visszajárni, a bizonytalan jövőbe is néha előretekint.
Vesztett hitek, elégett sorsok, az 'évek jégverése által megveretett, összetört nemzedék' jajkiáltása hangzik fel Pék Pál új verseiből. (…)” (Szirtes Gábor)