Ő is Isten állatkája

James Herriot állatorvos-memoárjainak második kötete, amely a háború utáni évek és a hatvanas évek yorkshire-i gyakorlatából mesél el újabb történeteket. A szerző jellegzetes, önironikus humorral eleveníti fel mindennapjait: a tehenészetekben és juhfarmokon szerzett tapasztalatait, a gazdákkal és állatokkal való találkozásait, valamint azokat a kalandokat is, amelyek állatszállítmányok külföldi kísérése közben estek meg vele.

A kötetben helyet kap a szerző háborús szolgálatának felidézése is, amely más színben mutatja meg a nyájas vidéki állatorvost. A könyv az előző kötet (Állatorvosi pályám kezdetén) folytatása, és ugyanazt a meleg, megfigyelő humort hozza, ami Herriot műveit világszerte népszerűvé tette.