Január 25-én született Fekete István, az egyik elolvasottabb magyar író

Fekete István 1900. január 25-én született Göllén. A 20. századi magyar irodalom egyik legolvasottabb prózaírója, akinek művei generációk számára tették átélhetővé a természet rendjét, az ember erkölcsi felelősségét és a hagyományos vidéki életformát.

Írói pályája szorosan kötődött a természettudományokhoz: mezőgazdasági tanulmányokat folytatott, vadászati és gazdálkodási ismeretei pedig különleges hitelességet adtak műveinek. Prózájában a természet nem puszta háttér, hanem önálló erkölcsi renddel bíró világ, amelyhez az embernek alkalmazkodnia kell.

Legismertebb művei közé tartozik a Tüskevár és a Téli berek, amelyek nemcsak ifjúsági regények, hanem beavatástörténetek is: az emberré válás, a felelősség és az önfegyelem tanulásának könyvei. Az állatregények közül a Vuk vált a magyar kultúra egyik legismertebb történetévé, míg a Hú, a Kele vagy a Csí a természet apró törvényein keresztül beszélnek túlélésről és alkalmazkodásról. A Zsellérek már a paraszti világ társadalmi valóságát mutatja meg, lírai erővel és szociális érzékenységgel.

Fekete István műveit áthatja egy csendes erkölcsi tartás. Írásai elutasítják a hangos ítélkezést, helyette a példamutatás, a rend és a felelősség fontosságát hangsúlyozzák. Talán éppen ezért maradtak sokáig népszerűek az olvasók körében akkor is, amikor a hivatalos irodalmi kánon kevésbé foglalkozott vele.

Művei ma is élők: filmadaptációk, új kiadások és iskolai olvasmányélmények tartják fenn hatását. Prózája egyszerre nosztalgikus és időtálló, mert nem egy letűnt világot idealizál, hanem az ember és természet közötti egyensúly lehetőségét keresi. Január 25-e így nemcsak Fekete István születésnapja, hanem annak az írónak az emléknapja is, aki a magyar irodalomban a természet nyelvén tanított emberséget.