1938. január 17. - Elhunyt Karinthy Frigyes, a magyar irodalom egyik legfényesebb elméje

1938. január 17-én hunyt el Karinthy Frigyes, a 20. századi magyar irodalom egyik legsokoldalúbb, legszabadabb szellemű alkotója. Halálával nem csupán egy népszerű írót veszített el az ország, hanem egy olyan gondolkodót is, aki páratlan élességgel, humorral és intellektuális bátorsággal vizsgálta az emberi lét, a nyelv és a társadalom kérdéseit.

Karinthyt sokáig elsősorban humoristaként olvasták – és olvassák ma is. Az Így írtok ti irodalmi paródiái, a Tanár úr kérem diákvilága vagy a publicisztikai karcolatok maradandó részei a magyar kulturális emlékezetnek. Ám humora soha nem pusztán szórakoztatás volt: eszköz, amellyel a gondolkodás felszíne alá hatolt. A nevetés nála gyakran filozófiai felismerésekhez vezetett.

Karinthy mélyen foglalkoztatta a tudomány, a logika és az emberi elme működése. Esszéiben és elbeszéléseiben gyakran lépett át az irodalom határain, és közelített a filozófiához, a pszichológiához, sőt a természettudományokhoz is. Nem véletlen, hogy a „hat lépés távolság” gondolatának egyik korai megfogalmazása is az ő nevéhez kötődik (Láncszemek).

Életművének egyik legmegrendítőbb darabja az Utazás a koponyám körül (1937), amelyben agydaganatának felismerését, majd stockholmi műtétjét írta meg. A mű nemcsak orvosi és önéletrajzi dokumentum, hanem egzisztenciális vallomás is: ritka példája annak, hogyan képes az irodalom a legszemélyesebb félelmeket is közérthető, mégis megrázó formába önteni.

Karinthy a Nyugat nemzedékének meghatározó alakja volt, Ady, Babits, Kosztolányi kortársa és vitapartnere. Írásai pontos lenyomatát adják annak a szellemi pezsgésnek, amely a két világháború közötti Budapestet jellemezte. Ugyanakkor mindig kívülálló is maradt: ironikus, kétkedő, a tekintélyeket nem tisztelő alkotó.

Karinthy Frigyes 1938. január 17-én hunyt el, mindössze ötvenévesen. Halála korai volt, de életműve lezárt és teljes: hatása ma is él a magyar nyelvhasználatban, a humorban, az oktatásban és az irodalmi gondolkodásban. Művei nem avulnak, mert nem korjelenségeket, hanem emberi alapkérdéseket ragadtak meg.

Halálának évfordulóján nemcsak egy írót idézünk fel, hanem egy gondolkodásmódot is: a kétkedés, a játékos értelem és a szellemi szabadság hagyományát, amely Karinthy Frigyes nevéhez elválaszthatatlanul hozzátartozik.