{"product_id":"a-haztartas-es-mezei-gazdasag-tudomanya-i-ii","title":"A' háztartás és mezei gazdaság' tudománya I-II.","description":"\u003cp\u003e\u003cspan\u003eKorabeli könyvkötői kötésben.\u003c\/span\u003e\u003c\/p\u003e\n\u003cp\u003e\u003cspan\u003eMunkám első kötetének élőbeszédjében, nagyobb ára benne foglaltatván a' második kötetre tartozó előleges megjegyzések is; ennélfogva kerülve az ismétlések hibájábani esést, czélosabbnak véltem itt előszó gyanánt, csak igen röviden értekezni, 's a' 2-ik kötet' előbeszédje helyét, az eddig megjelent recensiokra adandó feleleteimmel tölteni bé: mit a' következendőkben kívánok teljesíteni.\u003c\/span\u003e\u003cbr\u003e\u003cspan\u003eElső volt Csató Pál, ki a' Hírnökben, a' Háztartás' tudományát figyelmére méltóztatta. Öszvevonva következők valának észrevételei.\u003c\/span\u003e\u003cbr\u003e\u003cspan\u003eA' munka mindent érintő, de felületes, 's némelly megvitatandó tárgyak, a' rendszernek fel vannak áldozva, mellyeket azonban a' második kötet megorvosolhat (hova többekkel hivatkozom); némellyekről mindazáltal nagyobb lelkességgel kellene szóllanom. Átaljában a' munkán józan szellem van elömölve, 's hogy előadásaim figyelmet érdemlők, 's literatúránk ezen ágában illyen még nincsen.\u003c\/span\u003e\u003c\/p\u003e\n\u003cp\u003e\u003cspan\u003eI. KÖTET\u003cbr\u003eElőbeszéd.... 9\u003cbr\u003eELSŐ SZAKASZ.\u003cbr\u003eA' Gazdaságitan' (Oeconomia) vezér elveírőL\u003cbr\u003e1. §. Az általános Gazdaságitan' vezér elveinek\u003cbr\u003emeghatározása 33\u003cbr\u003e2. §. A' Gazdaságitan' 's gyakorlati gazdaság' tárgyai-\u003cbr\u003eról; különösebb meghatározása 's fö felosztásai a' tudománynak . 34\u003cbr\u003e3. §. Különösebb meghatározása a' háztartás vagyis\u003cbr\u003ebelső gazdaság' tudományának -\u003cbr\u003e4. §. A' mezei vagyis külső gazdaság' tudományá-\u003cbr\u003enak különösebb meghatározása 35\u003cbr\u003e5. A' gazdáságitan' 's gyakorlati gazdaság' czéljairól -'\u003cbr\u003e6. §. A' háztartási vagy belső, és a' mezei vagy külső gazdasági dolgok' fontosságáról, 's egyiknek a' másik feletti elsőbbségéről 36\u003cbr\u003e7. §. A' takarékosságról 38\u003cbr\u003e8. A' fösvénységről 39\u003cbr\u003e9. A' szenvedélyről (passiórúl) 40\u003cbr\u003e10. §. Azon gyakorlati szabályról, melly szerint a'\u003cbr\u003ebelső 's külső gazdasági foglalatosságok sikeresen történhetnek 43\u003cbr\u003e11. §. Meghatározása a' tökéletesen rendszeresített\u003cbr\u003e(sistematisáit) gazdaságnak -\u003cbr\u003e12. §. A' birtok' használásának házi kormányzáson\u003cbr\u003e(domestica administratio) kivülí módjairól;\u003cbr\u003emikor van helyök? hasznosok-é vagy károsok 45\u003cbr\u003e13. §. A' fekvő vagyoni gazdaság' fokonkénti tökéletesítéséről 48\u003cbr\u003e14. §. A' szemlélődő (speculativa) gazdálkodás' módjáról 53\u003cbr\u003e15. §. A'földterület'mennyiségéhez alkalmazott iga-\u003cbr\u003evonó marhák' számáról, 's a' tenyésztendő\u003cbr\u003eházi állatok' tőkéjének megállapításáról 57\u003cbr\u003e16. §. Az ingó vagyonok' helyes kezeléséről, 's a'\u003cbr\u003elegfőbbnek 'a pénzügyi állapotnak jó állását\u003cbr\u003eeszközlő szabályokrúl 6o\u003cbr\u003e17. §. A' gazdasági vállalatokról (Unternehmungen) 61\u003cbr\u003e18. §. A'belterjű (intensiva), és terjeszkedő vagy\u003cbr\u003eis külterjű (extensiva) vállalatokrúl. Vagyon\u003cbr\u003eé ezen különböző irányú törekvéseknek következése, az azt gyakorló állapotján kivül,\u003cbr\u003eaz ország' gazdagabbodására 62\u003cbr\u003e19.§. A'házi dolgok' kormányzásáról vagyis a'házi gazda' családatya' (paterfamilias) kötelességeiről 65\u003cbr\u003e20. §. Az uradalmi kormányzásról 66\u003cbr\u003e21. §. A' földmivelésröl 67\u003cbr\u003e22. §. Plánta' termesztési szabályok 68\u003cbr\u003e23. §. Az állát' tenyésztésről 69\u003cbr\u003e24. §. Az aljasodásnak índúlt vagyonossági állapot-\u003cbr\u003erúl, 's az elemi, vaktörténeti csapásokrul,\u003cbr\u003e's illy körülmények közti segítő módokrúl,\u003cbr\u003evagy is a' hanyatló vagyonossági dolgok' re-\u003cbr\u003eorganisatiójáról 70\u003cbr\u003e25. §. Az érettségről 75\u003cbr\u003eMÁSODIK SZAKASZ.\u003cbr\u003eAz eredeti vagyonszerzés' szabados 's törvényes\u003cbr\u003emódjairól\u003cbr\u003e26. §. Az eredeti vagyonszerzés' szabados 's törvényes módjainak előszámlálása 77\u003cbr\u003e27. §. A' kézi munka által történő vagyon szerzési\u003cbr\u003emdról 77\u003cbr\u003e28. §. A'mástól kölcsönözött értékkeli vagyonszerzés' módjáról 89\u003cbr\u003e29. §. A'vagyonszerzés' mesterségek, szolgálatok\u003cbr\u003e's hivatal viselések általi módjairól 92\u003cbr\u003e30. §. A' vagyonszerzés' ajándék általi módjairól 98\u003cbr\u003e31. §. A' vagyonszerzés' találás általi módjáról 103\u003cbr\u003e32. §. A' vagyonszerzés' játék általi nyerés módjairól 104\u003cbr\u003eHARMADIK SZAKASZ\u003cbr\u003eA' pénzügyi (finantíalisj tárgyakróí, 's egyéb in-\u003cbr\u003egó vagyonok' helyes kezeléséről.\u003cbr\u003e33. §. A' pénzről 's azon figyelemről, mellyet érdemel gazdasági tekintetben 111\u003cbr\u003e34. §. Általános észrevételek a' pénzel való kezelésről 116\u003cbr\u003e35. §. A' hitelről 's nagy hatású következményeiről 119\u003cbr\u003e36. §. A' Bankokrúl 125\u003cbr\u003eAzon különbségről, melly van az országos\u003cbr\u003evagy nemzeti, 's egy magános vagy több magánosok által létesített, bankok között. Megjegyzés létesülendő nemzeti banktitokról 129\u003cbr\u003e38. §. Az élet biztosító, takaréktári 's gondviselő\u003cbr\u003epénzügyi intézetekről 131\u003cbr\u003e39. §. Az ingó vagyonok' helyes kezeléséről 134\u003cbr\u003eNEGYEDIK SZAKASZ\u003cbr\u003eA' szorgalmi 's gazdásági vállalatokról\u003cbr\u003e40. §. Észrevételek a gazdasági 's szorgalmi vállalatokrúl 's elágazásairól 156\u003cbr\u003e41. Általános megjegyzések a' szorgalmi 's gazdasági vállalatokrúl, hazánk' éghajlatjára, a' birtokok' kisebb nagyobb terjedtségére, a'\u003cbr\u003eföld- minéműségére, 's a' helybeli népesség\u003cbr\u003emivoltára tekintve 156\u003cbr\u003e42. §. A' kereskedési vállalatokrúl 159\u003cbr\u003e43. §. Meddig ereszkedhetik a' földmivelő gazda kereskedési kezelésekbe? As egyesületi kereskedési 's gyártási vállalatok fontosságáról. 166\u003cbr\u003e44. §. A'jószág vételi vállalatokrúl. 175\u003cbr\u003e45. §. A'jószág javítási 's építkezési vállalatokrúl. 196\u003cbr\u003e46. §. A' haszonbéri vállalatról. 203\u003cbr\u003e47. §. Az eladási vállalatról 212\u003cbr\u003eÖTÖDIK SZAKASZ.\u003cbr\u003eA' házi dolgok' kormányzásáról vagyis a' házi\u003cbr\u003egazda', családatya' (paterfamilias) 's tulajdonosné' kötelességeiről. A' kezdő\u003cbr\u003egazdáról, 's az ifjak, hajadonok' czélosabb nevelésérül, gazdasági tekintetben.\u003cbr\u003e48. §. Általános észrevételek a' házi dolgok' kormányzásáról , 's a' családatya' kötelességeinek\u003cbr\u003eosztályozásáról. 216\u003cbr\u003e49. §. A' családatya' erkölcsiségéről, igazságáról,\u003cbr\u003eszabadságáról, vallásosságáról. 219\u003cbr\u003e5o. §. A' házigazda, családatya életrevalóságáról. 224\u003cbr\u003e51. §. A' ház' körülményeihez alkalmazott czélirányos gazdálkodási, háztartási rendszer alakitásról 228\u003cbr\u003e52. §. A' meglévő terményeknek 's egyéb ingó vagyonoknak helyes kezeléséről. 287\u003cbr\u003e53. §. A' családatyához legközelebb álló személyzet\u003cbr\u003eu. m. feleség', gyermekek' 's atyafiak figyelemben tartásáról, 's ezekrüli czélos gondoskodás rúl. 238\u003cbr\u003e54. §. A' házi 's birtoki szolgálatban lévő személyzetteli helyes bánásról 242\u003cbr\u003e55. §. A' mulatságoknak, kedvteléseknek mérsékelt\u003cbr\u003e's illedelmes gyakorlásáról. 252\u003cbr\u003e56. §. A'tulajdonosi jogokra ügyelésről, 's megőrzéséről a' háznépnek 's vagyónának, mennyire tehetségében áll kinekkinek a' történhető szerencsétlenségekről. 254\u003cbr\u003e57. §. A' szomszédokkali bánásrul, 's a' társasági kö-\u003cbr\u003erökbeni magaalkalmazásról. 259\u003cbr\u003e58. §. A' házi asszonyok', családanyák', vagyis tulajdonosnék' kötelességeiről. 265\u003cbr\u003e59. §. Az ifjak' 's hajadonok' czélosabb nevelési módjukról gazdasági tekintetben 276\u003cbr\u003e60. §. A' kezdő gazdáról. 294\u003cbr\u003eHATODIK SZAKASZ\u003cbr\u003eAz uradalmi kormányzásról.\u003cbr\u003e61. §. Az uradalmi kormányzás' tudományáról, mi\u003cbr\u003ekarban volt az a' hajdankoriaknál 's miként\u003cbr\u003eáll ez ma honunkban? 3o3\u003cbr\u003e62. §. Mit neveznek uradalomnak 's uradalmi kormányozásnak? 301\u003cbr\u003e63. §. Az uradalmi kormányok különféleségeiről különösebben. 305\u003cbr\u003e64. §. A tisztek beállításának, fizetésének különféle\u003cbr\u003emódjairól. 307\u003cbr\u003e65. §. A' gazdasági tisztekről 's némelly tulajdonságaikról 3o9\u003cbr\u003e66. §. A' Főtiszt' tulajdonságiról. 313\u003cbr\u003e67. §. A'számadásokról. 315\u003cbr\u003e68. §. Az uradalmi helyes gazdálkodási rendszerről. 318\u003cbr\u003e69. §. Béfejezés. 321\u003cbr\u003eII. KÖTET\u003cbr\u003eElőszó az I.-ő Kötet recensioira adott felelettel. 5\u003cbr\u003eBÉVEZETÉS.\u003cbr\u003e1. §. A' mezei gazdaság'tudományának tárgyairól. 17\u003cbr\u003e2. §. A' mezei gazdaság' tudománya' elágazásairól. -\u003cbr\u003eELSŐ SZAKASZ,\u003cbr\u003eFőldésztudomany (Agronomia).\u003cbr\u003e3. §. Meghatározása a' földésztudománynak 's\u003cbr\u003eczéljainak. 18\u003cbr\u003eElső Fejezet. A' földről 's különféle nemeiről\u003cbr\u003e4. §. . A' földröl 19\u003cbr\u003e5. §. Az eredeti földfajokról. 20\u003cbr\u003e6. §. Az agyagról. 's különféle fajtáiról. -\u003cbr\u003e7. §. A' mészföldről, tulajdonságiról. 23\u003cbr\u003e8. §. A' kova vagyis homok földről, 24\u003cbr\u003e9. §. A' keserű főidről (Magnesia. Talkerde). 26\u003cbr\u003e10. §. A' főid' érczes részeiről, különösebben,\u003cbr\u003eaz oxidált vasról. 27\u003cbr\u003e11. §. A' sókról.\u003cbr\u003e12. §. A' televényről (Humus), -\u003cbr\u003e13. §. A' gyeptőzegröl (Torf). 29\u003cbr\u003e14. §. A' lápföldröl (Marschboden). 30\u003cbr\u003eMásodik Fejezet. Azon körülményekről, mellyeknek a főld' becsére befolyások van.\u003cbr\u003e15. §. Különösebb felosztása a' főld' becsére ható körülményeknek. 31\u003cbr\u003e16. Az éghajlat' befolyásáról a' föld' becsére. -\u003cbr\u003e17. A' termő földről (Dammerde , Ackerkrumme), földágyról, 's ezeknek befolyásáról a' föld' becsére.\u003cbr\u003e18. §. A' föld' mikénti fekvésének befolyásáról a'\u003cbr\u003eföld' becsére 35\u003cbr\u003e19. §. Lehet-é vegytani (chemiai) vizsgálat által valamelly földnek becsét, 's általános minéműségét megítélni ? 's mit kell általjában ezekről tartani gyakorlati tekintetben? 38\u003cbr\u003eMÁSODIK SZAKASZ\u003cbr\u003eA' főldmivelésről (Agricultura).\u003cbr\u003e20. §. Különösebb meghatározása a' földmivelésnek,\u003cbr\u003e's mikénti elágazása. 40\u003cbr\u003eElső Fejezet. A' vadföldnek megtelekesüéséről\u003cbr\u003e21. §. A' vadföldről, 's annak megtelekesitéséről. -\u003cbr\u003e22 §. Az erdős és bokros helyek' telekesitéséről. 41\u003cbr\u003e23. §. A' kősziklás és terméskővel rakott föld telekesitéséről. 42\u003cbr\u003e24. §. A' viz miatt használhatlan föld' telekesitéséröl. 43\u003cbr\u003e25. §. A' szikföld' telekesitéséről. 49\u003cbr\u003e26. §. A' repülő homok' telekesitéséről. 53\u003cbr\u003eMásodik Fejezet, A megtelekesitett és más\u003cbr\u003eszántás, ásás , 's a' t. által mívelhető főidnek munkálásáról.\u003cbr\u003e27. §. Miként miveltetik a föld, 's mi eszközöltetik a' földnek felásása vagy szántása által, 56\u003cbr\u003e28. §. A' szántásról 57\u003cbr\u003e29. §. Hányszor kell szántani? 's miként kell a'többszöri szántást tenni? mit nevezünk mély,\u003cbr\u003eközépszer és fenyedeni szántásnak? 's mire kell vigyázni a! lapos és meredek fekvésű\u003cbr\u003eföldek szántásánál? 58\u003cbr\u003e30. §. A' szántóföldeknek felhasábolásáról és hátolásáról. 59\u003cbr\u003e31. §. A' boronálásról 60\u003cbr\u003e32 §. Az ásásról és kapálásról. 61\u003cbr\u003e33. §. A' meredek hegyóldalokon miként lehet szántóföldeket alkotni?-\u003cbr\u003e34. § A' mivelés alá veendő főldnek árkolat általi\u003cbr\u003emély megmunkálásáról, mit rigolirozásnak\u003cbr\u003eis neveznek. 62\u003cbr\u003eHarmadik Fejezet. A' nevezetesebb főldmivelő szerszámokról.\u003cbr\u003e35. §. Előszámlálása a' földmivesi nevezetesebb\u003cbr\u003eszerszámoknak. 63\u003cbr\u003e36. §. Az ekéről. -\u003cbr\u003e37. §. A' koronáról.\u003cbr\u003e38. §. Az irtóekéröl (Exstirpator). 67\u003cbr\u003e39. §. A' kapáló ekéről (Scarrificator). 68\u003cbr\u003e40. §. A'töltögető ekéről (Cultivator). 69\u003cbr\u003e41. §. A' jegyző vagyis vonalozó ekéről (Lineator). 70\u003cbr\u003e42. §. A' hengerről. 7l\u003cbr\u003eNegyedik Fejezet. A trágyázásról, és a' trágyáknak, föld kövéritéseknek különféle\u003cbr\u003emódjairól.\u003cbr\u003e43. §. A' trágyázás' szükséges vagy szükségte-\u003cbr\u003elen voltáról. 73\u003cbr\u003e44. §. A' trágyáknak különféle nemeiről.\u003cbr\u003e45. §. Az állati trágyáról 74\u003cbr\u003e46. A' szarvasmarha', ló', juh' és kecske', sertés'\u003cbr\u003eés a' baromfiak' trágyája' tulajdonságairól. 75\u003cbr\u003e47. §. Az állati trágya elkészítéséről, 's a' vélle\u003cbr\u003evaló trágyázás' különféle módjairól. 77\u003cbr\u003e48. A' folyós trágyáról. 80\u003cbr\u003e49. A' trágya keverékről. 81\u003cbr\u003e50. A' televényröl és azzal való trágyázásról,\u003cbr\u003ea' televény' hatásáról, 's a' televény savanyról. 83\u003cbr\u003e51. §. A' föld trágyáról. 85\u003cbr\u003e52. §. A' zöld trágyáról 's trágyázásról. 85\u003cbr\u003e53. Az ásvány trágyáról. 86\u003cbr\u003e54. §. Az agyagról és homokról, mint ásvány trágyákról. 93\u003cbr\u003e55. §. Az égetett agyagról, mint ásvány trágyáról. 93\u003cbr\u003e56. §. A' mészről 's a' mészföldek' különféle\u003cbr\u003efajtáiról, mint ásvány trágyákról. 98\u003cbr\u003e56. §. A' csontról és hamuról, mint földjavító\u003cbr\u003etárgyakról. i\u0026lt;\u0026gt;3\u003cbr\u003e57. §. A' különféle sókról, mint főid javító tárgyakról. 104\u003cbr\u003eHARMADIK SZAKASZ.\u003cbr\u003eA' plánták' miveléséről és termékeik' eltartásáról.\u003cbr\u003eElső Fejezet. A' plánták' életéről, a magvakról, az idegen plántáknak új vidékhez való\u003cbr\u003eszoktatásáról, 's a mivelendö plánták' különféleségeiről.\u003cbr\u003e58. Mi értetik a' plánta termesztés tudomány alatt 106\u003cbr\u003e59. §. A' plánták' életéről.\u003cbr\u003e60. §. A' plánták' magváról, 's csírázó erejöknek\u003cbr\u003emegismerhetéséröl. 107\u003cbr\u003e61. §. Az idegen plántáknak új vidékhezi szoktatásáról, 's illy körülmények közt történni\u003cbr\u003eszokott változásokról. 108\u003cbr\u003e62. §. A' mivelendö vagyis gazdaságos plánták\u003cbr\u003ekülönféleségeiről. 109\u003cbr\u003eMásodik Fejezet. A' fű levelű életplánták' termesztéséről, 's bétakaríttatásokról, eltar-\u003cbr\u003etásókról.\u003cbr\u003e63. §. A' fű levelű életplántákról. 110\u003cbr\u003e64. §. A' búzáról. 111\u003cbr\u003e65. §. A' tenkelyről (Triticum spelta). 114\u003cbr\u003e66. §. A' rosról (gabonáról). -\u003cbr\u003e67. §. Az őszi vetések körül történni szokott némelly foldmivesi munkálkodásokról, mellyek a' nagyobb terméseket biztosítják 119\u003cbr\u003e68. §. Az árpáról.\u003cbr\u003e69. §. A' zabról 120\u003cbr\u003e70. §. Az árpának és zabnak nevezetes ellenségéről 121\u003cbr\u003e71. §. A' fű levelű életplánták' hasznairól. 139\u003cbr\u003e72. Észrevételek a' fű levelű életplánták' vetése iránt. -\u003cbr\u003e73. §. Az életplánták' soros vetéséről és miveléséről. 12,3\u003cbr\u003e74. §. Az aratásról, 's az élet' betakarításáról. 124\u003cbr\u003e75. §. Az életnek kitisztításáról vagyis a' cséplés-\u003cbr\u003eről, nyomtatásról, 's a' tiszta magvas életnek eltartásáról. 136\u003cbr\u003e76. §. A' 'sisikröl (Tinea granella), és kiirtása'\u003cbr\u003emódjairól. 130\u003cbr\u003eHarmadik Fejezet. A' szélesebb levelű életplántákróL\u003cbr\u003e77. §. A' szélesebb levelű életplánták alatt mik értetnek? 138\u003cbr\u003e78. §. A' kölesről- -\u003cbr\u003e79. §. A' tatárkáról (hajdináról). 139\u003cbr\u003e80. §. A' kukoriczáról vagyis tengeriről. 140\u003cbr\u003eNegyedik Fejezet. A' hüvelyes élet plántákról.\u003cbr\u003e81. §.. A' hüvelyes életplánták' osztályába tartozó\u003cbr\u003enövényekről, 144\u003cbr\u003e82. §. A' paszujról. -\u003cbr\u003e83. §. A' borsóról.145\u003cbr\u003e84. §. A' lencséről 146\u003cbr\u003e85. §. A' babról. -\u003cbr\u003e86. §. A' hüvelyes vetemények- különösebb tulajdonságairól földmivelési tekintetben. 147\u003cbr\u003e87. §. A' fű és széles levelű életplánták, valamint\u003cbr\u003ea' hüvelyes vetemények' sovány, középszerű\u003cbr\u003eés gazdag terméseiről. 148\u003cbr\u003eÖtödik Fejezet. Azon takarmány plántákról,\u003cbr\u003emellyek emberek és állatok táplálására fordíttatnak.\u003cbr\u003e88. §. Azon növényekről, mellyek emberek 's állatok táplálására fordíttatnak különösebben. -\u003cbr\u003e89. A' burgonyáról. 149\u003cbr\u003e90. §. A' sárga répáról. i55\u003cbr\u003e91. §. A' burgundiai vagy czukor répáról (tehén\u003cbr\u003erépának is hivják) -\u003cbr\u003e92. §. A' czékláról. 158\u003cbr\u003e93. §. A' káposzta répáról. -\u003cbr\u003e94. §. A' kerek répáról 's több fajtáiról. 169\u003cbr\u003e95. §. A' káposztáról 's alfajtáiról, ú. m. a' kelkáposztáról és karalábéról 161\u003cbr\u003e96. §. A' bolháról, mint a' káposzta fajták' fő ellenségéről, 's elhárítása' módjáról, és a'\u003cbr\u003ehernyókról. 162\u003cbr\u003e97. §. A' répa 's káposzta magvak' szaporításáról. 164\u003cbr\u003eHatodik Fejezet, Azon takarmány plántákról,\u003cbr\u003emellyek csupán a házi állatok' táplálása végett termesztetnek. A' széna csinálásról a' legelők', rétek'- miveléséről.\u003cbr\u003e98. §. A' takarmány plánták' osztályába tartozó nevezetesebb növényekről. -\u003cbr\u003e99. §. A' bükkönyről. 165\u003cbr\u003e100. §. A' luczernáról (Medicago sativa) 166\u003cbr\u003e101. §. A' réti veres virágú lóheréről (trifolium pratense. 170\u003cbr\u003e102. §. A' muharról. 172\u003cbr\u003e103 §. A' baltaczimről (Hedisarum onobrichis). 173\u003cbr\u003e104. §. Az üre zabról (avena elatior), mellyet franczia rajfűnek is neveznek (franczösischer\u003cbr\u003ereigras). -\u003cbr\u003e105. §. A' perjeről. (Lolium perenne. Englischer\u003cbr\u003ereigra$). 174\u003cbr\u003e106. §. A' csalánnról. 175\u003cbr\u003e107. §. A'legelői füvek' 's legelők' miveléséröl 176\u003cbr\u003e108. §. A' rétekről és réti füvekről, 's ezek' termékenységének előmozdításáról. 178\u003cbr\u003e109. § A' széna készítésről. 181\u003cbr\u003eHetedik Fejezet, A' nevezetesebb kereskedési\u003cbr\u003evagyis kalmár növények' miveléséről.\u003cbr\u003e110. §. A' kalmár növényekről különösebben. 182\u003cbr\u003e111. §. A'lenről -\u003cbr\u003e112. §. A' kenderről. 183\u003cbr\u003e113. §. A' dohányról. 184\u003cbr\u003e114. §. A' A' repczéről. 187\u003cbr\u003e115. §. A' napraforgóról. 189\u003cbr\u003e116. §. A jóféle sáfrányról, 's nagy fontosságáról a'\u003cbr\u003ehanyatló szőlőmivelést, 's a' tagosztályokat\u003cbr\u003e(commassatiokat) tekiritve. -\u003cbr\u003eNyólczadik Fejezet. A kertek' miveléséről, különösebben a veteményes, vagy konyha\u003cbr\u003ekertekről.\u003cbr\u003e117. §. Osztályozása a' kerteknek, 194\u003cbr\u003e118. §. A' veteményes kertek' táblákra, ágyakra osztásáról . 195\u003cbr\u003e119. §. A' meleg ágyakról. -\u003cbr\u003e120. §, A'nevezetesebb kerti veteményekről. 197\u003cbr\u003e121. §. A' petreselyemről. -\u003cbr\u003e122. §. A' salátákról. 198\u003cbr\u003e123. §. A' zellerről.\u003cbr\u003e124. §. A' fokhagymáról. 199\u003cbr\u003e125. §. A' veres hagymáról. -\u003cbr\u003e126. §. A' dinnyékről 's különbféle fajtáiról. 200\u003cbr\u003e127. §. A' tökről. 202\u003cbr\u003e128. §. Az ugorkáról. 2o3\u003cbr\u003e129. §. A' paprikáról. 204\u003cbr\u003eKilenczedik Fejezet. A' gyümölcsös kertekről.\u003cbr\u003e13o §. A' gyümölcsfák' szerzéséről és termesztéséről -\u003cbr\u003e131. §. A' faoskoláról. 2o5\u003cbr\u003e132. §. A' gyümölcs fák magvainak elvetéséről, 's\u003cbr\u003etovábbi miveléséről. -\u003cbr\u003ei33. §. A' gyümölcs fák' szaporításáról, homlitás és\u003cbr\u003eágatskák' ültetése által. . 207\u003cbr\u003e134. §. Az elvetett gyümölcsfák' magvaiból fejlett\u003cbr\u003ecsemeték', 's a' homlitás 's a' t. által szaporítottak' további miveléséről. 210\u003cbr\u003e135. § A'gyümölcsfák' nemesítésének különféle módjairól. 212\u003cbr\u003e136. §. A' szemzésröl (Oculatio). 213\u003cbr\u003e137. §. A' párosításról (Copulatio). 215\u003cbr\u003e138. §. A' hasitékba és héjba való oltásról. 216\u003cbr\u003e139. §. A' sípolásról. 218\u003cbr\u003e140. §. Az oltó viaszkról és más fallastromról. 219\u003cbr\u003e141. §. Főbenjáró észrevételek az oltási kezelések\u003cbr\u003ealkalmával. 220\u003cbr\u003e142. §. Az óltványosok' miveléséről második és harmadik esztendőkben, 's azoknak metszéséről. 222\u003cbr\u003e143. §. Az oltványoknak az óltványosokból örökös\u003cbr\u003ehelyeikre való kiültetéséről. 223\u003cbr\u003e144. §. Az állandó helyeikre kiültetett fák további\u003cbr\u003emiveléséről, 's a' meddő fák' termékenyitéséről 226\u003cbr\u003e145. §. A'különféle fajú gyümölcsfák'természeti tulajdonságairól, és életidejökről 228\u003cbr\u003e146. §. A' gyümölcsfáknak gyökerekrüli szaporításáról , és a' gyökérbeni oltásról. 229\u003cbr\u003e147. §. A' gyümölcsfák' nyavalyáiról. 230\u003cbr\u003e148. §. A'gyümölcsfák' ellenségeiről 's a' t. 231\u003cbr\u003e149 §. A' hideg esőkről, dérről, jégesőkről 's' a' t. 233\u003cbr\u003e150. §. A' gyümölcsfák' hasznairól, 's a' t. 235\u003cbr\u003eTizedik Fejezet. A' szőlő mivelésről.\u003cbr\u003e151. §. A' szőlő' földjéről 's fekvéséről. 238\u003cbr\u003e152. §. A' szőlő ültetésről, 's a' t. -\u003cbr\u003e153. §. Az állapodott tövű szőlők' miveléséről 241\u003cbr\u003e154. A'szüretről és borok' készítéséről, 'sa't. 243\u003cbr\u003e155. §. A' pinczékről és a' borok' eltartásáról. 248\u003cbr\u003e156. §. A'borok' fejtéséről 's a' t. 250\u003cbr\u003e157. A' borok' tisztításáról 's igazításáról, 252\u003cbr\u003e158. §. A' boroknak keverés általi javításáról. 254\u003cbr\u003e159. §. A' borok' nyavalyáiról's megorvoslása' módjair. 255\u003cbr\u003e160. §. A' borok' hamisításáról, 's megismeréséről. 259\u003cbr\u003e161. §. Hordók' eltartásáról, 's mellyek rosz slagot\u003cbr\u003ekaptak , megigazításokról. 260\u003cbr\u003eTizenegyedik Fejezet. Az erdők miveléséről.\u003cbr\u003e162. §. Az erdei fák' miveléséről 's szaporításáról. 262\u003cbr\u003e163. Az erdei gazdálkodásról, 'sa't. -\u003cbr\u003e164. §. Az avas erdei gazdálkodásról. (Hochwald\u003cbr\u003eWirtschaft) különösebben. 263\u003cbr\u003e165. §. A' sarjazó vagyis sarjú erdőkkeli gazdálkodásról (Nieder-wald Wirtschaft) különösebben. 267\u003cbr\u003e166. §. Az erdei fák' magvainak megszerzéséről,\u003cbr\u003eeltartásáról 's elvetéséről 's a' t. 269\u003cbr\u003eNEGYEDIK SZAKASZ.\u003cbr\u003eA' főldmivelési rendszerekről és szabályozásokról;\u003cbr\u003evagyis tagosztályokról (coromassatiókról).\u003cbr\u003eElső Fejezet. A' földművelési rendszerekről.\u003cbr\u003e167. §. A' földmivelési rendszerekről 's azoknak különbözéseiről. 276\u003cbr\u003e168. §. A' földnek termő erejéről 's az ugaros földmivelési rendszerekről. 277\u003cbr\u003e169. §. A'termés változtató földmivelési rendszerről (váltó gazdálkodásról), 's elveinek tökéletesedésérő, a' természetes rétekről és\u003cbr\u003elegelőkről, micsoda figyelmet érdemelnek? 280\u003cbr\u003e170. §. A' három nyomású földmivelési rendszerről\u003cbr\u003ekülönösebben. 290\u003cbr\u003e171. §. A' termés változtató vagy is váltó gazdaság\u003cbr\u003erendszeréről különösebben, az ezzel egybenkötve gyakorlott téli és nyári istállózásról t i. miként kell takarmány dolgában illy esetben ellátva lenni a' gazdának. 296\u003cbr\u003e172. §. A' legelős váltó rendszerről (Koppelwirtschaft). 305\u003cbr\u003e173. §. A' szabad főldmivelésről (Freie-Wirtschaft). 308\u003cbr\u003e174. §. A' földmivelési rendszer választását tárgyazó észrevételek. 310\u003cbr\u003e175. §. Miként és mikor történik egyik földmivelési\u003cbr\u003erendszerből a' másikban!, egy újba kedendöbe való áltmenetel? 311\u003cbr\u003eMásodik Fejezet. A' majorsági földek' szabályozásáról,. vagyis a tagosztályokról (commas-\u003cbr\u003esatiokról).\u003cbr\u003e176. A' tagos birtoki gazdálkodás régiségéről 's\u003cbr\u003eczélos voltáról. 314\u003cbr\u003e177. §. Miként kell egy határ' földjeit, rétjeit, legelőjét, erdőjét, 's egyéb földterületi haszonvételeit szabályozni; hogy azon czélszerüen\u003cbr\u003elehessen gazdálkodni. A' legelő'területéhez\u003cbr\u003emiként kell a' lábas jószág' számát alkalmazni. 316\u003cbr\u003eÖTÖDIK SZAKASZ.\u003cbr\u003eA' házi állatok' és gazdasági bogarak' tenyésztéséről.\u003cbr\u003eElső Fejezet. Észrevételek a' házi állatok fon-\u003cbr\u003etosságairól) hasznairól; a nemi és faji\u003cbr\u003ekülönbségekről, és ezekből folyó nemesitési elvekről, a természet játékáról, és a'\u003cbr\u003efaji elaljasodás okairól.\u003cbr\u003e178. §. A'.házi állatok' fontosságáról; hasznairól. 327\u003cbr\u003e179. §. A' háziállatok tenyésztésétől 's a' t. A' telivér\u003cbr\u003eállatok elsőségéről,az országos méneskönyvröl, 's az angol telivér fajról. 329\u003cbr\u003e180. §. A' belfajzásról (Ihnzucht) különösebben, és\u003cbr\u003ea' vér frissítésről, 's a' t. 333\u003cbr\u003eMásodik Fejezet. A' ló tenyésztésről.\u003cbr\u003e181. §. A' lovak természeti tulajdonságairól, a' lege-\u003cbr\u003előkre és takarmányokra nézve. 335\u003cbr\u003e182. A' lovak tenyésztésének különféle mnódjairól. 336,\u003cbr\u003e183. §. A' lovak' nagyra növesztésének egyszerű,\u003cbr\u003ede igen sikeres módjáról, mellyet az Angolok főleg gyakorlanak 338\u003cbr\u003e184. §. A' lovak életidejének megismeréséről, a'\u003cbr\u003eteréh 's igavonásra való használhatásukról,\u003cbr\u003eés a' tenyészésre való alkalmatos voltokról. 340\u003cbr\u003eHarmadik Fejezet. A' szarvasmarhák' tenyésztéséről.\u003cbr\u003e185. §. Millyen természetű földet, 's eledelt szeretnek a' szarvasmarhák? millyen fajtái vannak? 's mik hasznai? 342\u003cbr\u003e186. A' szarvasmarhák' különféle tartása módjáról,\u003cbr\u003eéletidejekről, tenyészésökről 's a' t. 344\u003cbr\u003e187. A' szarvasmarhák' hizlalásáról. 346\u003cbr\u003eNegyedik Fejezet. A juhok' tenyésztéséről.\u003cbr\u003e188. §. A' juhok természetéről a' legelőkre és téli\u003cbr\u003etartásra nézve, hasznaikról 's a' t. 347\u003cbr\u003e189. §. A'birkák 'fajtáiról különösebben. 351\u003cbr\u003e190. §. A' gyapjúnak különféle finomságáról, megismertető jeleiről, 's miként osztályoztatik. 356\u003cbr\u003e191. §. A' birkák' osztályozásáról különösebben. 361\u003cbr\u003e192. §. A' juhok' életidejének megismeréséről. A'\u003cbr\u003epárosítás 's a' t. A' bárányok elválaszt.'s a' t. 362\u003cbr\u003e193. §. A' juhok megmosásáról és nyirésröl. 364\u003cbr\u003eÖtödik Fejezet. A kecske, szamár, és sertés\u003cbr\u003etenyésztésről.\u003cbr\u003e194. §. A' kecskékről 's hasznairól, természeti tulajdonságairól 's a' t. 366\u003cbr\u003e195. §. A' szamárról. 367\u003cbr\u003e196. §. A' sertések' tenyésztéséről, miként tartatnák? 's millyen földön szeretnék leginkább\u003cbr\u003etenyészni? 's millyen fajtái vannak? -\u003cbr\u003e197. §. A' sertések' szaporodásáról' nevelésökről,\u003cbr\u003enyári téli tartásokról. 368\u003cbr\u003e193 §. A' sertések' teleléséről. 371\u003cbr\u003e199. §. A' sertések 'hizlalásáról. 373\u003cbr\u003eHatodik Fejezet. A szálas takarmánnyal élő\u003cbr\u003eházi állatok nyári és téli táplálásáról, az\u003cbr\u003eistálókról, aklokról, 's a mentőszerekről\u003cbr\u003e(praeservativumokról).\u003cbr\u003e200. §. A' lovak' istálóiról, nyaralásáról. teleléséről 375\u003cbr\u003e201. §. A' szarvasmarhák istálóiról, aklairól 's a' t. 379\u003cbr\u003e202. §. A' juhok' istálóiról, aklairól, nyári téli tápláltatások' különféle módjairól. 383\u003cbr\u003e203. §. Az itatásról 393\u003cbr\u003e204. §. Az alomról. -\u003cbr\u003e205. §. A' sózásról 's egyéb mentőszerekről. 394\u003cbr\u003e206. A' házi állatok béjogozásáról. 396\u003cbr\u003eHetedik Fejezet. A selyembogarak' tenyésztéséről.\u003cbr\u003e207. Az eperfákról, használások' módjairól, a' levélszedésről 's a' t. és az eper rétekről. 397\u003cbr\u003e208. §. A' selyem tenyésztésre szánt szobák elintézéséről. 403\u003cbr\u003e209. § A' selyemhernyó lepkéiről, párosodásáról,\u003cbr\u003etojásáról, ezekből költött hernyókról. 407\u003cbr\u003e210. §. A' kötőkunyhókról (Spinnhütten), a gubók'\u003cbr\u003eeltartásáról a' motolalásról, a' selyemhernyók' ellenségeiről, nyavalyáiról 's a' t. 409\u003cbr\u003e211. §. A' honi selyemtenyésztés' akadályairól, 's\u003cbr\u003eorvoslásáról. 426\u003cbr\u003eVÉG-SZAKASZ.\u003cbr\u003eAz aljasodásnak indult vagyoni dolgok újóntai létegesitéséről (reorganisatiójáróí). 429\u003cbr\u003eTÓLDALÉK\u003cbr\u003eAz I-ső kötet Vl-ik szakaszához. 435\u003c\/span\u003e\u003c\/p\u003e","brand":"Oskola Antikvárium","offers":[{"title":"Default Title","offer_id":54501219696963,"sku":"L3 AHáztartásÉsMezei1-2","price":249990.0,"currency_code":"HUF","in_stock":true}],"thumbnail_url":"\/\/cdn.shopify.com\/s\/files\/1\/0881\/6148\/5123\/files\/IMG_20260524_0004_NEW_1780046892.webp?v=1780072378","url":"https:\/\/oskolaantikvarium.hu\/products\/a-haztartas-es-mezei-gazdasag-tudomanya-i-ii","provider":"Oskola Antikvárium","version":"1.0","type":"link"}